Természetesen, ahogy mi szeretjük! Kislángos, bundáskenyér falatok, meg fasírt golyók. Igazán úgy lenne ütős ez a poszt, ha meg is kóstoltam volna őket, de még nem. Még, mert ami késik, nem múlik el teszt nélkül!

Egyszer, régen a cimborákkal ültünk egy mekiben. Nem szokott ilyen gyakran előfordulni, egy-két havonta maximum. Talán éppen afrikai (cserjés szavannai vagy sivatagi már nem emlékszem) vagy ausztrál (talán kenguruburger volt, meg eukaliptusz sék) hetek voltak, és azon filóztunk, hogy vajon mikor lesznek majd magyaros dolgok. De arra jutottunk, hogy ha lesznek is, akkor maximum külföldön futhatunk bele ilyenbe, ezt úgysem lépik meg itt. Erre tessék, ide vezetett a link, ami egy hirdetésben volt:

Paprikás csirkeszendvics mekmenü és Tormás sertéshúsos mekmenü! Szalmakrumpli, kokakóla, matyóhímzés. Gratulálok! Ennél már csak a Paprikáscsirke-szendvics mekmenü lenne egy fokkal jobb, de azt még a méltán híres ámerikai konyha sem tudja bevállalni és megvalósítani. Vagy a Gulyáskrémmel töltött tószt, de csak 10:30-ig, a McReggeli™-t árusító éttermekben. Esetleg Töltöttkáposztás sék, vagy hortobágyi húsospalacsintás fagyi? De el tudnám még képzelni a szegedi halászleves mekburgert, vagy a rántott lilahagymakarikát! (További ötleteket várok kommentbe, hátha lesz második felvonás is!)

Ejnye, no, az Aranygaluskát majdnem kihagytam! Ahogy mi szeretjük! Meg ahogy az uniformizált amerikai konyha gondolja, hogy mi szeretjük! Somlói nincs? Már csak az a kérdés, hogy elvitelre lesz, vagy itt fogyasztjuk?

Folytatás a kostoló után; ne menjenek messzire!