Kisebb technikai szünet után újra jelentkezünk. A mai írás inkább novella, mint mese, de legalább annyira jó! Tisztelettel a Mester előtt!Szárnyas emberemÍrni szenvedés. Hát még rosszat írni! Amikor a vad gyötrelmek, nekifeszülések, fogcsikorgatások után elkészült írás…
Nagyapa meg a csillagok Nagyapa napközben olyan, mint minden más öregember. Azaz egészen mégsem olyan, mert fütyörészni szokott, és beszélget az almafáival. Kedveseket mondhat nekik, mert az almafák majdnem mindig mosolygósak.De hát ezt nem furcsállotta Babó Titti, mert ha egy kicsit…
Ödönke és a tízemeletes Ödönke házat épített. Tízemeletest. Összedőlt egyszer, újrakezdte; összedőlt kétszer, újrakezdte. Harmadszorra állt a ház. A földszint és rajta a tíz emelet.Ödönke boldogan dörzsölte a kezét.– Megnézem belülről is – mondta, és…
Zsiga föstő festZsiga föstő az Isaszeg felé eső faluvégen lakott, amivel persze nem mondtam sokat, hiszen amióta a föld gömbölyű, minden falu minden vége Isaszeg felé esik. De Zsiga föstő akkor is a falu Isaszeg felé eső végén lakott, amikor még a föld nem volt gömbölyű. Na…
A csomagRutoldó fölmászott a Nagyszederfára és átnézett Tupakka kertjébe.- Nahát, ez vérlázító - morogta. - Még mindig jókedvű.Valóban, Tupakka, odaát a nagy kontyú fák meg a hetyke vetemények között, eléggé vérlázítóan derűs volt. Vérlázító mosoly virágzott…
Utolsó kommentek