Kapcsolódva a kettővel korábbi poszthoz, és a Szerbiai kiruccanáshoz.

Szerbia ugye nem tagja az EU-nak, tehát csak útlevél birtokában lehet bebocsátást nyerni. Az utóbbi években csak nyugat felé utaztam, így nem volt szükségem útlevélre, nem is foglalkoztam vele, amikor lejárt. Mivel most kell, és az idő viszonylag szoros, ma megújíttattam.

Reggel nyolckor kezdtem a III. kerületi Okmányirodában (pontosabban az ügyfélszolgálaton, de ez most lényegtelen). Sok negatív tapasztalatot hallva odamentem nyitásra, reggel nyolcra, hátha foglalkoznak velem annak ellenére, hogy csak előzetes időpont-egyeztetés ellenében van ügyintézés. Tegnap este ugyan megpróbáltam mára időpontot foglalni, de csak az indulás napjának reggelére lehetett leghamarabb. (Vagy az államigazgatás van kissé túlbonyolítva, és sok a polgár elintézendője, vagy az ügyintéző kevés - viszont mindkettő gáz!)

Nyitáskor bemegyek, Szimpatikus néni köszön, én meg előadom neki a gondomat, hogy nem tudtam időpontot egyeztetni, másfél hét múlva utazok, helyzet van, segítsen.

Kedves néni: - Gyorsított ügyintézés dupla pénz, itt a csekk, megkérdezem az útleveles kolléganőt, egész biztos, hogy be teccik majd férni két időpontra érkező ügyfél közé valamikor, megoldjuk.

Kedves néni átmegy a Mufurc kolléganőhöz, hallom, ahogy beszélgetnek:

Kedves néni: - Itt a fiatalember, tegnap tudta meg, hogy hamarosan utaznia kell üzleti ügyben, próbáljuk meg valamikor megoldani mostanában, hogy beadhassa az igénylését, biztos befér valamikor!

Mufurc néni: - Csak nem gondolja, hogy időpont nélkül így beesik korán reggel, befuraakszik mások elé, amik már hetekkel korábban egyeztettek időt! Oldja meg a problémáját ahogy akarja, én bizony nem foglalkozok vele, ezren vannak ma, minden időont foglalt, nem fér be, menjen innen ahová akar!

Kedves néni hozzám: - Sajnos nagyon sokan vannak ma, de azt javbaslom, fizesse be a csekket a szomszéd épületben lévő postán, és menjen el a Visegrádi utcába, ott a központi Okmányiroda, ott kiszolgálják idpont nélkül is, sajnálom, hogy nem tudtunk segíteni!

Irány az Árpád híd túloldala, központihatalmasfőhivatal. Reggel kilenckor millióan vannak, megnyerem az 50. sorszámot, miközben a 16-ost hívják éppen. A klimatizált ügyféltérben 15 szék, felváltva kisgyerekesek, vakok és nagymamák, a szűk helyen még álldogál náhány hőgutától rettegő fiatal, a dögmeleg előtérben és az udvaron meg a várakozók 80 százaléka. Ugyan húsz helyre ki van írva, hogy Dohányozni tilos! ez a népet (és a biztonsági őröket) nem zavarja. Nagy közös poshadás, hurrá!

Odabent, a hatalmasságos hivatalnál legalább húsz ablak, de természetesen ebből csak maximum nyolc működik. Valamivel több, mint két óra után sikerül eljutnom oda, hogy készüljön rólam egy rettenetes fénykép, majd újabb alig több mint egy óra várakozás után villan és bimbammol az elektronikus teremőr: járulhatok a magasságos ügyintéző elé.

A tényleges procedúra összesen (fotózkodással és kérelembeadással) nem tartott tovább 5, azaz öt (!) percnél!! Ez az, ami nem fért bele a kerületi hivatalban a Mufurc néninek a munkaidejébe, és ez az, ami miatt összesen négy órát kellett szopnom.

Továbbra is tartom a fenti megállapítást: vagy sok az elintézendő (miért?) vagy kevés az ügyintéző (pláne kevés a Kedves néni! MIÉRT?). Olyan apróságokba meg már végképpen nem mennék bele, hogy ha egyszer van Ügyfélkapu regisztráció, akkor ott "Elektronikus közigazgatás" cmíén miért csak időpontot tudok foglalni, továbbá, miért kell külön a postára is mennem csekket befizetni, amikor ugyanezt az ügyintézőnél, kártyával is meg lehetne oldani, KP forgalom nélkül, és végül, miért kell egy olyan egyszerű, öt perc alatt elintézhető dolog miatt, mint az útlevél-igénylés, három helyre mennem, és bő négy órát szívnom?!

MIÉRT, MIÉRT, MIÉRT???